illusztráció illusztráció

Korábban kezd sárgulni, fakulni a zöld táj az aszály miatt

Kiégett táj, sárguló falevelek, melyek már a műholdképeken és webkameráink képein is jól láthatóak. De mit tehetnek ilyen körülmények között a növények?

A hónapok óta tartó csapadékszegény, gyakran rendkívül meleg időjárás mostanra a hazánkat borító növénytakarón is rajta hagyta kézjegyét. Amerre járunk kiégett füves tereket, elszáradt kukoricamezőket láthatunk. Sok helyen a fák zöld színe is megfakult, rozsdabarnára, sárgára váltott és besárgult pedig még csak augusztus közepén járunk. 

A zöld szín hiánya az űrből méginkább szembetűnő. Elég összehasonlítanunk a most készült műholdképeket a tavaly ilyenkor készült felvételekkel.

illusztráció

Ha pedig az idei felvételt a csapadékgazdag 2010-ben készült képpel hasonlítjuk össze a különbség még megdöbbentőbb:

illusztráció
Műholdképek forrása: NASA Modis

A Sentinel-2 műholdfelvételein részletesebb képet kaphatunk a főváros és a Dunakanyar környékéről:

illusztráció
illusztráció

A megfakult táj webkameráink felvételein is jól látható:

illusztráció
Kamerakép: Pilis Parkerdő
illusztráció
Kamerakép: Dobogókőért Közhasznú Alapítvány
illusztráció
Kamerakép: Antenna Hungária Zrt.

 

De mit tehetnek a növények ilyen mostoha körülmények között?

Tartósan meleg, száraz körülmények között a növények számára az a legfontosabb, hogy megőrizzék az életfolyamataikhoz szükséges nedvességüket. A gyepfüvek viszonylag hamar feladják a harcot a tartós hőséggel és az aszállyal szemben, mivel a talaj felső része rövid idő alatt ki tud száradni. Viszont ha újra elegendő a nedvesség gyorsan regenerálódik. Sok szántóföldi növény és fafajta azonban más utat választ.

Ha a talajban lévő vízhiány miatt nem vagy csak korlátozottan jutnak vízhez, akkor ezeknek a növényeknek muszáj valamilyen túlélési stratégiát alkalmazni a víz megtartása érdekében. Előszöris megpróbálják csökkenteni a párolgás okozta vízveszteséget. Ennek érdekében összegöngyölik leveleiket vagy olyan szögbe állítják azokat, hogy a Nap sugarai minél alacsonyabb szögben érjék a levelek felületét. 

Ha ez sem elég, akkor csökkentik a fotoszintézist és lelassítják anyagcseréjüket, teszik mindezt a termés rovására. Ha ez is kevésnek bizonyul, akkor a leveleiktől is megszabadulnak. Nem küldenek értékes nedvességet a levelekhez, melyek így fokozatosan elszáradnak, lehullanak. A leveleket ettől függetlenül a tartósan erős UV-sugárzás is képes jelentősen károsítani. Ha fent leírtak egyike sem válik be a növény sajnos végleg kiszárad és elpusztul.

A talaj sok helyen már a nagyobb, mélyebbre nyúló gyökérrel rendelkező fák számára sem nyújt elegendő nedvességet, ezért már sok fa elkezdte alkalmazni a fent leírt stratégiákat. A fiatal fák kisebb gyökérzetük miatt különösen veszélyeztetettek, ezek locsolás hiányában sajnos nem élik túl az aszályt.

 

 

 

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés